Az "alk�mia" sz�rol, nekem beugrik a "k�mia" is. Nem hi�ba, hiszen a k�mia �s az alk�mia is valami �jat tud felmutatni, �s k�pes arra, hogy megv�ltoztassa az anyagok �sszet�tel�t.

Egyesek szerint K�n�b�l, m�sok szerint Egyiptomb�l indult ki az alk�mia, �s a VIII. sz�zadban Eur�p�ban is kiteljesedett. Eleinte "egyszer�bb" dolgok el��ll�t�s�hoz haszn�lt�k (pl. �veg, cser�p...stb.) Eur�p�ban a XV.sz�zad k�r�l v�ge lett az alk�mia korszak�nak.

7 elemet m�r az �korban is ismertek. A k�z�pkorban az alkimist�k a f�mek jel�l�s�re a bolyg�k jeleit haszn�lt�k.
Nap - arany, Hold - ez�st, Merkur - higany, V�nusz - r�z, Mars - vas, Jupiter - �n, Szaturnusz - �lom

a k�mi�ban haszn�latos jelrendszert Berzelius sv�d vegy�sz dolgozta ki, 1814-ben.

J�ns Jakob Berzelius (1778-1848)

A XIX. sz�zad els� fel�ben alig akadt olyan vegy�sz, aki Berzeliusn�l nagyobb hat�st fejtett volna ki a k�mi�ra.
� figyelte meg el�sz�r, hogy az elektromos �ram egyes vegy�letek boml�s�t okozza, azaz felfedezte az elektrol�zist. (Wikipedia)

N�h�ny elem vegy jele, a neve kezd�bet�je. Vegy�k pl. oxig�n neki az "O", hidrog�n "H", a sz�n� (carboneum) "C"
Ha t�bb elem neve is azonos bet�vel kezd�dik, akkor megk�l�nb�ztet�s�l a nev�nek m�g egy kis bet�j�t is felhaszn�ljuk.

A r�z, az ez�st, az arany, az �n, az �lom �s a higany is megtal�lhat� a peri�dusos rendzserben, teh�t egyszer� anyag.

A "B�lcsek k�ve" (Lapis philosophorum)
El��ll�t�sa Basilius Valentinus �s Paracelsus le�r�s�ban egy h�t fokozatb�l �ll� folyamat volt:

1. A materia prima cseppfoly�s�t�sa (szol�ci� vagy liquefakci�).
2. Ezt eltemetik a „venter equinum“-ban, a f�ld has�ban �s ek�zben megfeketedik (nigredo) �s elrothat (putrefakci�).
3. A feketes�g kivil�gosodik (albedo).
4. Az elp�rologtat�ssal veszend�be ment szellemet �jra visszahozz�k (redukci�), az anyagot „lacta philosoph�“-val (filozofikus tej) t�pl�lj�k �s ezut�n s�rga lesz a sz�ne (citrin�l�s). Ha a redukci� nem siker�lt, megjelenik a „cauda pavonis“, a „p�vafarok“.^[1]
5. Az anyag v�r�s�dik (rubedo) �s „mint v�r�s s�rk�ny haragszik �nmag�ra“, azt�n „�tv�ltozik v�rr�“. Ez azt jelenti, hogy a redukci� siker�lt.^[2]
6. A koagul�ci� vagy a szellem r�gz�t�se �ltal az anyag �jra szil�rdulni kezd �s ezt k�vet�en j�n l�tre a k�vetkez� l�p�sben
7. a b�lcsek k�ve. Az utols� fokozathoz a „filozofikus t�z“ h�s�ge sz�ks�ges.
(wikipedia)
A "V�r�s k�", az "Elemek eleme" stb... n�ven is simert idegen nyelven Lapis philosophorum.
Az alkimist�k hittek abban, hogy egy feh�r f�met ting�l�ssal s�rga min�s�g�v� tehetnek. A Zedler lexikon szerint (1735/XI. 103. has�b) a b�lcsek k�v�vel el��ll�tott filoz�fusi arany v�r�sebb �s finomabb, mint a term�szetes. 1677-ben Ausztri�ban vertek duk�tokat alkimisztikus aranyb�l, de ezek aranytartalma csak 44%-os volt, a fennmarad� r�sz ez�st �s r�z volt.

Sz�njel�l�si m�dok

Sir John Ferne (†1609), heraldikai �r�, geneal�gus, The Blazon of Gentrie (1586) c�m� m�v�ben �sszesen 14-f�le sz�njel�l�si m�dszert sorol fel: 1. sz�nekkel, 2. bolyg�kkal, 3. dr�gak�vekkel, 4. er�nyekkel, 5. �gi jelekkel, 6. h�napokkal, 7. a h�t napjaival, 8. az emberi �letkorokkal, 9. vir�gokkal, 10. az elemekkel, 11. az �vszakokkal, 12. az emberi arcsz�nekkel (ami egy alk�miai sz�nsk�la a b�lcsek k�v�nek el��ll�t�sa sor�n), 13. sz�mokkal, 14. f�mekkel.

Rendszere ma m�r meglehet�sen abszurdnak t�nik, de szervesen illeszkedett a korabeli heraldikai n�zetekhez.

A sz�njel�l�si m�dok kialakul�sa
A c�merek sz�neinek jel�l�s�re mindig is l�teztek k�l�nf�le m�dok a c�mertanban. A legkor�bbi ilyen m�dszer a c�merle�r�s volt, mely egyid�s mag�val a heraldik�val. Az els� c�merle�r�sokat Chr�tien de Troyes (1135 k.-1183 k.), Lancelot ou le Chevalier de la charette (1178 k.-1181 k.) c�m� m�v�ben tal�ljuk. Az angol c�merle�r�s I. Edward (1272-1037) uralkod�sa �ta m�ig szinte v�ltozatlan maradt.

A heroldok �ltal �sze�ll�tott k�ziratos c�mertekercsek �s c�merk�nyvek �br�i �ltal�ban sz�nesek voltak. K�s�bb, a k�nyvnyomtat�s kor�ban, a fametszet �s a r�zmetszet feltal�l�s�val v�lt sz�ks�gess� a sz�nezetlen �br�kon a c�merek sz�neinek jel�l�se. A kezd�bet�kkel val� jel�l�st (angol tricking) a heroldok vezett�k be, a vonalk�z�st (angol hatching) a heraldikusok. Ezenk�v�l haszn�latos volt m�g a sz�nek 1-t�l 7-ig terjed� sz�moz�sa �s m�s m�dszerek is.

A heraldik�t ekkoriban az allegorikus �s asztrol�giai szeml�let uralta. Mik�nt az irodalomban is terjedtek az emblematikus m�vek, a heraldikai szerz�k val�sz�n�leg szint�n egyfajta emblematik�t akartak l�trehozni a c�mertanban is. Silvester Petra Sancta a heraldika szab�lyait logikus m�don nyolc pontba foglalta, �s m�v�nek 63. lapj�n meg�llap�totta a sz�nek jel�l�s�t is, de m�g mindig nagy s�lyt fektetett a k�z�pkori szimbolik�ra. Elveit �s rendszer�t Theodor H�pingk fejlesztette tov�bb, de a t�rt�neti forr�sokat nem haszn�lta olyan �gyesen, mint Petra Sancta. � is vallotta a c�merek szimbolikus jelleg�t �s ezt sokan f�lre�rtett�k, amikor azt hirdette, hogy „a c�merek valamely csal�dnak hieroglifa-szer� k�pei, amelyek nevezetes cselekedeteket jelk�peznek“.

A sz�nek m�gikus �rtelmez�se
A sz�nek �sszef�gg�se a bolyg�kkal �s a dr�gak�vekkel el�fordul m�r az id�sebb Plinius Naturalis Historiae (Kr. u. 77) c�m� m�v�nek 35-37. fejezet�ben. (A k�nyv utols�, 37. fejezet�t az ifjabb Plinius adta hozz� a befejezetlen m�h�z.) Plinius tan�t�s�t a k�z�pkori lapid�riumok, a dr�gak�vek �s �sv�nyok gy�jtem�nyes m�vei is n�pszer�s�tett�k. Tov�bbi k�k�nyvek Theofrasztosz (Kr. e. 371-287) lapid�riuma (Peri lithon), az Orfikus k�k�nyv, a Damigeron c�m� kompil�ci� (egy �kori csodatev� neve ut�n), majd a mezopot�miai, amidai sz�let�s� Aetion, I. Justinianus cs�sz�r (527-565) h�ziorvos�nak lapid�riuma a 16 k�nyvb�l �ll� orvosi m�v�ben (teljes latin ford�t�sa Cornarius �ltal B�zel, 1542), Epiphaniosz (315 k.-403) m�ve (Peri t�n d�deka lith�n) a zsid� f�papi mell-�kszer 12 dr�gak�v�nek allegoriz�l� magyar�zata (azok tulajdons�gainak �s erej�nek taglal�s�val), Pszellosz Mih�ly (1017/1018-1078 u. vagy 1096) lapid�riuma (Peri lithon d�nameon, a Scripta minor�-ban, kiadta Kurtz �s Drexl, 1936-1941) �s m�s m�vek. A k�z�pkor elej�n Sevillai Izidor Etymol�gi�k c�m� enciklop�di�j�ban (Origines c�mmel is el�fordul: Origines sive Etymologiae) szint�n eml�ti a sz�nek megfelel�s�t az elemekkel, dr�gak�vekkel �s bolyg�kkal.

Mindez a szimp�tia tan�nak �kori tan�t�s�ra megy vissza, mely a csillagok, �sv�nyok, az �llatvil�g, a n�v�nyvil�g, az emberek k�z�tt szimp�ti�kat �s antip�ti�kat vizsg�lja. A szimp�tiatannak megfelel�en, a dr�gak�veket, a f�ldr�gak�veket �s a ritka �sv�nyokat m�r a babil�niaiak �ta nagyra becs�lt�k, mint a kozmikus er�k koncentr�tum�t. Plinius t�bbsz�r is kifejtette, hogy m�v�t ezen kozmikus t�rv�ny felt�r�s�nak szenteli. Ezt a tan�t�st �tvette a k�z�pkori orvostudom�ny, gy�gyszer�szet, alk�mia, heraldika stb. is. Bartolo de Sassoferrato (1313/1314-1357), h�res jog�sz �s heraldikus az 1350-es �vekben az aranyat a Naphoz kapcsolta, a k�ket a leveg� elemhez �s a v�r�set a t�z elemhez. �t k�vette 1382 �s 1387 k�z�tt Honor� Bonet (1340 k.-1410 k.), provencei heraldikus. Arbre des Batailles (1387) c�m� m�v�ben kijelentette, hogy az arany a legnemesebb a vil�gon, mert term�szete szerint f�nylik �s ragyog, �s tele van er�nyekkel.

A sz�nek bolyg�szimb�lumokhoz val� kapcsol�sa
Bonet m�v�t behat�an tanulm�nyozta V. Alfonz szic�liai kett�s kir�ly heroldja, Jean Courtois (†1436), hivatali nev�n Szic�lia herold. Le Blason des Couleurs (1414) c�m� m�v�ben � alak�totta ki a sz�nek �s a bolyg�k, valamint a dr�gak�vek (tov�bb� az er�nyek, a f�mek, a h�napok, az �llat�vi jegyek, a h�t napjai stb.) heraldikai rendszer�t. Ismerte Szevillai Izidor Etimol�gi�k c�m� m�v�t �s a sz�nek nev�t g�r�g�l adja meg, de a val�di hozad�ka a dr�gak�-bolyg� c�merle�r�s kifejleszt�se volt. Rendszere a k�vetkez� (sz�n-dr�gak�-bolyg�): arany-top�z-nap, ez�st-igazgy�ngy-hold, v�r�s-rubin-Mars, fekete-gy�m�nt-Szaturnusz, k�k-zaf�r-Jupiter, z�ld-smaragd-V�nusz, b�bor-ametiszt-Merk�r, narancssz�n-j�cint-s�rk�nyfej, v�rv�r�s-szardonix-s�rk�nyfarok.

A narancs narancs �s a v�rv�r�s sz�nt eredetileg a sz�gyenjeleken haszn�lt�k. Ezek olyan �br�k voltak, melyeket a gonosztev�k c�mereire helyeztek. A s�rk�nyfej �s a s�rk�nyfarok a felkel�, illetve a lesz�ll� holdcsom�pont megnevez�sei. M�g a s�rk�nyfej egy vil�gos sz�nt (narancss�rga) jel�l, a s�rk�nyfarok egy s�t�tet (v�rv�r�s), ami kicsiben megfelel az alk�mikusok �ltal v�grehajtott transzmut�ci�nak, amikor a b�lcsek k�v�nek el��ll�t�sa sor�n fell�p� reakci�k hat�s�ra, a materia prima vil�gos sz�n�b�l egyre s�t�tebb� (v�r�sebb�) v�lik. Ez az ellent�tp�r abban is megnyilv�nul, hogy az asztrol�gi�ban a s�rk�nyfejet szerencs�s, a s�rk�nyfarkat szerencs�tlen esem�yekkel hozt�k kapcsolatba. Ez is arra mutat, hogy a korabeli heraldik�t er�sen befoly�solta a m�gikus szeml�let �s az alk�miai eszmerendszer, mely �sszef�gg�tt a sz�nek, a bolyg�k, a dr�gak�vek, a f�mek, az er�nyek stb. k�zti szimp�tia tan�val. (A Spener �ltal eml�tett [1717. 109.] Heraldus Britannus saj�tos sz�nelnevez�sei r�szben szint�n az alk�miai szeml�letet t�kr�zhetik: aurum – Cytrine, argentum – aspre, rubeus – Coccine, caeruleus – Veneto, niger – Mauro, viridis – prasino, purpureus – oiscy.)

Jean Courtois m�ve k�ziratban terjedt, majd egyike volt az els� franci�ul nyomtatott k�nyveknek. Hamarosan Angli�ban is megjelent, de a gyakorlatban csak kev�ss� alkalmazt�k. A Tudor �s Stuart dinaszti�k uralkod�sa alatt (1485-1702) azonban a heroldok k�zik�nyvei tartalmazt�k ezt a sz�njel�l�si rendszert is. A f�mek �s a sz�nek kapcsolat�val az er�nyekhez, a h�t bolyg�hoz, a 12 �gi jelhez, a dr�gak�vekhez, a h�t napjaihoz, a 3 elemhez Trait� du blason (1465) c�m� m�v�ben Cl�ment Prinsault is foglalkozott, mely egyike a legkor�bbi heraldikai �r�soknak. Sir Henry Spelman (1564 k.-1641), angol t�rt�n�sz �s heraldikus 1654-ben, Aspilogia c�m� m�v�ben a sz�nek jel�l�s�re a bolyg�szimb�lumokat haszn�lta, melyeket a t�bl�zat mutat.
Sz�njel�l�si t�bl�zat

A f� sz�neken k�v�l egy�b sz�neknek is voltak angol �s m�s nyelv� r�vid�t�sei (term�szetes sz�n, Proper – Ppr, pp; hermelin, Ermine – Er stb.). A term�szetes sz�n (carnea tinctura) jel�l�s�re a korabeli heraldik�ban az oroszl�n �llatjegy ford�tott jel�t () haszn�lt�k, �s a n�met heraldik�ban a h�t alapsz�nen t�li sz�nek jel�l�s�re a h�romlevel� l�her�t alkalmazt�k. Spener szerint (1717. 113) a heraldik�ban a narancs �s a s�t�tb�bor jel�l�s�re az oroszl�n �llatjegy szimb�lum�t () haszn�lt�k. Rudolphi ^[1] a z�ld jel�l�s�re a V�nusz-szimb�lum mellett a h�romlevel� l�her�t ( ) is megadja, valamint a narancssz�n �s a testsz�n jel�l�sek�nt a s�rk�nyf�, illetve a s�rk�nyfarok szimb�lum�nak elny�jtott v�ltozatait hozza fel ( ), tov�bb� a b�bort (Purpur) p. bet�vel a sz�rk�t (Asche-Farb) a. bet�vel jel�li. Az emelked� �s hanyatl� holdcsom�pontok (a s�rk�nyfej �s a s�rk�nyfarok) asztrol�giai jelei ( ) is az oroszl�n csillagjegy szimb�lum�b�l erednek, melynek a k�z�pkori asztrol�gi�ban kit�ntetett szerepe volt.

A 7 sz�nen k�v�l teh�t nagyon hamar �j, �n. antiheraldikus sz�nek is megjelentek a c�mertanban, majd kilakultak ezek szimbolikus jel�l�sei bolyg�szimb�lumokkal, dr�gak�vekkel, a h�t napjaival stb., mely v�g�l egy 9 sz�nt tartalmaz� rendszerr� fejl�d�tt. A heroldok k�zti hallgat�lagos egyezs�g szerint ezt a rendszert a c�merle�r�sn�l a k�vetkez� m�don haszn�lt�k: a f�urak: hercegek, gr�fok �s b�r�k c�mereinek sz�neit dr�gak�vekkel �rt�k le, m�g a fejedelmek, kir�lyok �s cs�sz�rok c�mereit bolyg�kkal. Peter Suchenwirt (1335 k.-1395), osztr�k c�merk�lt� azonban m�r kor�bban is (1355 k.) dr�gak�vekkel �rta le Nagy Lajos magyar kir�ly (1342-1382) c�mer�t, ami arra utal, hogy egykor t�nylegesen is l�teztek val�di dr�gak�vekb�l k�sz�tett c�merek.

Konrad von W�rzburg (1230 k.-1287) Turnier von Nantheiz (1258 k.) c�m� k�ltem�ny�ben szint�n eml�t�st tesz a c�mereken viselt dr�gak�vekr�l. Az angol kir�ly c�mer�t le�rva (310-320) azt olvassuk, hogy c�mer�nek mez�j�t ragyog� ar�biai arannyal vont�k be, melyben h�rom leop�rdja rubinokb�l k�sz�lt, majd a m� v�ge fel� (1040) tov�bbi dr�gak�vekr�l is olvashatunk: „smaragden und karvunkel [Karfunkelsteine],/ jachande [Hyazinthsteine] und crisol�ten [Krisolithen],/ die wurden bi den z�ten/ getengelt �z den schilten.“
(wikipedia)